-Azt hittem sosem szabadulunk...-nyitja ki szekrényét Rinie és unottan bedobálja a kémia cuccát. A munkafüzetben leckét kaptunk holnapra,de úgy látom nem izgatja különösebben.
-Csak induljunk végre haza.-sóhajtok.Persze ha az uraságok is méltóztatnak elkészülni.-pillantok mosolyogva a folyosó túloldalán lévő szekrényekhez,ahol Tae,Kook és a többiek épp felröhögnek valamin.
Azóta a reggeli séta óta jobban megismerkedtünk és szinte egész nap együtt lógunk velük. Természetesen másokkal is összebarátkoztunk,valahogy mégis ehhez a csapathoz húz a szívünk. Oké,valójában megtaláltuk az értelmiségi szintünknek megfelelő társaságot.
-JungGi szíveeem~!-hallok meg egy fülsértően nyávogós hangot.
-Szia EunJi...-fordulok a közeledő lány felé. Tipikus divatbaba,aki mindenkit magának akar. Eddig csak néhány szót beszélgettünk,de ahogy a magassarkújában felém tipeg,valahogy nem kapok kedvet a további társalgáshoz. Nem vagyok ellenségeskedő típus,sőt,inkább tartok az ilyen lányoktól,de megérzésem szerint amúgy sem igazán egyezik a lelkivilágunk.
-Csak azért zavarlak...-fecsegi amint közelebb ér,én meg szédülni kezdek a nyilván nagyon márkás parfümjének émelyítő szagától.-Szóval meg kell dumcsiznunk valamit,drágám.-hangja lekicsinylő és keserédes,amitől máris kiráz a hideg.
-Mire gondolsz?-nézek rá meglepetten és torkomban gombóc keletkezik. Teszi a fejét,de nyilván nem megdicsérni jött vagy elcsevegni az új Gucci táskájáról. Mondjuk belőle bármit ki lehet nézni.
-Tisztázzunk valamit,törpi.-lép közelebb és holdjárójában felém hajolva elsötétül 2 kiló vakolattal elfedett arca.-TaeHyung...szóval nem illik egy hozzád hasonló nyomihoz.-elkacarászik saját gonoszságán,majd folytatja.-Csak jegyezd meg,hogy ő az enyém és akkor talán megengedem,hogy élvezd a gimis éveidet.-vigyorog. Fenyeget? Nem tudok mit válaszolni,csak állok és enyhén ijedten bámulok.
-Ne is álmodj róla.-magasodik felém hátulról egy alak,mire megkönnyebbülten felsóhajtok.-És ha nekem ő tetszene? Semmi közöd hozzá,bárki is vagy.-alázza le lazán vigyorogva Tae és kezeit vállamra teszi.-De abban biztos lehetsz,hogy megtalállak,ha még egyszer sértegetni vagy bántani mered.-jelenti ki magabiztosan. Az agyamban össze-vissza kavarognak a gondolatok. Oké,ez kezd túlságosan filmszerű lenni...miért áll ki ennyire értem?
-Idióták.-sziszegi felháborodottan a lány,majd haját feltűnően átdobja vállán és elviharzik mellettünk.
-Hú.Köszi.-nyögöm ki. Értelmesebben nem tudok megszólalni,csak hálásan pislogok Taere. Hozzászoktam már a beszólásokhoz,főként a kemény 154 cm-es magasságom miatt,de ez most váratlan volt. Az meg még jobban,amit ez a srác csinált.
-Nem bírom,ha szapulják azokat,akiket kedvelek.-vigyorodik el és zavartan beletúr dús hajába,majd lazáén visszasétál a szekrényéhez,ahol a táskáját hagyta.
-Mehetünk?-toppan mellém Rin,az oldalán pedig rögtön megjelenik Kook. Áh,szóval hozzá szublimált el.
-Hali csipetcsapat.-bukkan fel J-Hope is,majd sorra Suga,RapMon,Jimin és végül Jin is megérkezik. Miután mindenki előkerült,a megszokott-igen hangos-módon megindulunk a kijárat felé.
Később,mikor a másnapi tanulnivalókkal végezve lehuppanok az ágyamra,sem tudom kiverni a fejemből,amit vöröske mondott. "És ha nekem ő tetszene..."-visszhangzik mély hangja a fejemben és értetlenül pislogok az ölembe.
A kapucsengő zaja rángat ki gondolataim közül. Az órára pillantok majd sietek ajtót nyitni Rinienek. Még a suliban megbeszéltük,hogy nálam alszik,tekintve,hogy igen sok kivesézni valónk akadt a hét kezdete óta.
Na,ezek miatt a csajos esték miatt viszont szeretem,hogy lényegében egyedül lakom itt. Legalább ilyen alkalmakkor nem kell engedélyt kérnem senkitől és nyugodtan csinálhatunk azt,amihez csak kedvünk szottyan.
-Képzeld Kook hazáig kísért.-újságolja legjobb barátnőm miközben ledobja a pultra a hozott nasikat.-Ketchupos.-emeli fel vigyorogva a chipses zacskót. Örök kedvencünk,még tavaly fedeztük fel és azóta is elengedhetetlen kelléke a programjainknak.
Szokásos módon hajnalig beszélgetünk. Kitárgyalunk mindent,ami eddig történt és mindenkit,akivel megismerkedtünk. Főképp természetesen JungKookot és TaeHyungot elemezzük. Előbbi viselkedése,aranyos közeledése egyértelmű Rin felé. Mellesleg szerintem már gyűjti a bátorságot,hogy találkára hívja. Ellenben vöröske...Tipikusan olyan,akin napokig lehet rágódni. Mi a célja,ha egyáltalán van neki? A jelleme,imidzse egyértelműen "rosszfiús",mégis jó fej és érdeklődő. A két látszata szöges ellentétei egymásnak. Titokzatos,mert úgy érzem ismerem de valójában nem tudok róla semmit.
-Azt még nem tudom...-sóhajtok az ágyban kuporogva,hajnali kettő felé.-Hogy a francba koncentráljak a tanulásra,ha folyton rajta kattogok?-suttogom őszintén a plafont bámulva. Az embereknek nehéz legyőzni a megrögzüléseket,nekem például a maximalizmust.
-Ha tényleg akar valamit,meg fogja tenni az első lépést.-jelenti ki kuncogva barátnőm.-Csak várni kell.
Várni...Mostanában kibontakozó kicsit új énem minden,csak nem türelmes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése